Új munkahelyek: Nyugat-Dunántúli Régió
Flextronics, Sárvár
A Flextronics 2009. decemberében Sárváron felavatott üzeme több mint 500 munkahelyet jelent majd.
Az új üzem számítógépeket, szervereket és workstation termékeket állít elő a Lenovo részére.
A Flextronics eddig döntően mechanikai és rendszer megoldásokat szállított a Lenovo kínai, valamint gyártási tevékenységeket végzett a Lenovo brazil leányvállalata számára. A sárvári üzemben folyó évi több százmillió dollár értékű termeléssel a számítástechnikai termékek, elsősorban a PC-k európai piacán szeretnének vezető szerepet betölteni.
A Lenovo a világ 60 országában van jelen és 160 országban rendelkezik partnerekkel, PC-k tekintetében pedig 30 százalékos részesedéssel rendelkezik a kínai piacon. Az új üzem azt is jelenti, hogy a Flextronics sárvári ipari parkjában a műanyagipari és az autóipari termékek gyártása mellett egy teljesen új üzletágban indult meg a gyártás.
Az új számítástechnikai üzletág beindításával hosszú távon jelentős szaktudással rendelkező munkaerőre lesz szükségük, ezért már felvették a kapcsolatot a régió szakképző intézményeivel. Olyan operátorokat keresnek, akik nemcsak az összeszereléshez értenek, hanem jártasak a számítógépek tesztelésében, végső ellenőrzésében is. ![]()
Lap teteje
Új munkahelyek megváltoztt munkaképességűeknek
Szerencsejáték Zrt
Az előzetes adatok szerint a Szerencsejáték Zrt. kicsit több mint 150 milliárd forint bevétellel és 5-6 milliárd forint nyereséggel zárja a 2009. évet, míg a terv 140 milliárd forint bevétel és 2,4 milliárd adózás előtti nyereség volt .A cég
300 millió forintot a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására fordít, aminek eredményeként 150 főnek teremtett munkahelyet.
Kardinális jelentőségű dátumként maradhat emlékezetes 2009. december 22., kedd a Kecskeméten épülő Mercedes-gyár életében: nem kell tovább várni a központi épület és az összeszerelő-üzem felépítéséhez szükséges papírokra, azaz a Daimler-Benz 800 millió eurós, 450 hektáron elterülő kecskeméti beruházása elöl újabb akadályok hárultak el.
Az államigazgatási hivatal a 192/2008-as kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított eljárásban a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. építtető kérelmére megadta az építési engedélyt.
Az üzem közvetlenül 2500, közvetve pedig – a beszállítókon keresztül – további 10 ezer munkahellyel kecsegtet. A magyar állam az Európai Bizottság jóváhagyásával 30 milliárd forinttal száll be, szakértők előrejelzése szerint a befektetés a bruttó nemzeti össztermék (GDP) egy-másfél százalékos növekedését eredményezi. 
Észak-Alföld és Észak-Magyarország
A foglalkoztatás Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön volt a legalacsonyabb (mindkét régióban 42,9 százalék) 2009 I-III. negyedévében.
A munkanélküliségi ráta két szélsőértékét továbbra is Közép-Magyarország (6,3 százalék), valamint Észak-Magyarország (15,2) jelenti.
A Pest megyei közgyűlés tagjai
egyhangúlag fogadták el az elnök előterjesztését "Pest megye önálló tervezési, területfejlesztési és statisztikai régió létrehozásának kezdeményezéséről", így elvileg a 2013. évi európai uniós költségvetésben Pest megye már önálló régióként szerepelhetne.
Az indok az, hogy a Budapesthez, illetve a megyéhez kötődő projekttámogatások háromnegyedét a főváros kapja.
Az Országgyűlés elnökének és a miniszterelnöknek is elküldött közgyűlési döntésről valószínűleg tavasszal határoz a kormány, így az EU megváltoztathatja a régiós besorolást.
Részletek
- Statisztikák szerint Magyarországon a lakosság 32 százaléka létminimum alatt él, ráadásul ebből csaknem 600 ezer a gyerek. Melyek a legnagyobb kihívásai most a szegénységpolitikának?
- A magyar gazdaság nincsen jó pályán. A multik és a belső kis- és középvállalatok arányának problémája, valamint a mezőgazdaság erőteljes szétverése kiegészültek a korai magánosításoknak a természetrajzával. Ezek a tényezők két jelenséget eredményeztek: az egyik, hogy nagyon nehéz megtalálni a helyes fejlődési pályát, a másik, hogy rendkívül alacsony az aktivitási arány. A probléma alapvetően a tanulatlan munkaerőnél jelentkezik, ráadásul az elmúlt húsz évben semmi sem történt annak érdekében, hogy ezek az emberek valahogyan munkát találjanak. Sokan mondják, hogy "de hiszen itt vannak a közmunkaprogramok". Viszont Magyarországon a közfoglalkoztatás gyakorlata zavaros. Jelentős ráfordítással sem volt képes eddig 60-80 ezernél több ember időleges (egymást váltó) foglalkoztatására. Sok szabadságkorlátozó, nem-piaci eleme van, és a többséget nem képes visszavezetni a munkaerőpiacra.
Hozzáteszem, hogy ha a gyerekek érdekében nem történik sokkal több, akkor az ország jövője sokkal nagyobb veszélyben van annál, mint ami a rossz gazdasági helyzetből adódik. Ha a közoktatás nem változik, akkor a rendszerből nem tudnak kikerülni olyan gyerekek, akik képesek lesznek valamire. Az iskolák nagyon nagymértékben felelősek azért, hogy a gyerekek harmada funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából. Mi azt mondjuk, hogy az iskola nem csak oktat, hanem nevel is, de a jelenlegi rendszer nem törődik azzal, hogy mi történik például a gyerekek szabadidejében. Egyszerűen nincs végiggondolva, hogy mire való az iskola.
- A pártok - és inkább az ellenzék részéről - gyakran kampányolnak azzal, hogy az alacsonyabb adó, kedvező lehet a vállalatokra, közvetve pedig a munkahelyteremtésre nézve. Egyetért ezzel?
- Nem gondolnám, hogy egy néhány százalékos adócsökkentés tömegesen teremtene munkahelyet azok számára, akik jelenleg kívül állnak a munkaerőpiacon. Egyes elképzelések szerint a tanulatlan százezreket főleg a vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban lehetne alkalmazni, viszont ezt egy 5 százalékos adócsökkentés hozadékából nem lehet megvalósítani. Bizonyos értelemben ugyanis ezek is közmunkák lennének, és ezek megtervezéshez, végrehajtásához, a szükséges eszközök biztosításához ennél több közpénz szükséges.![]()
www.palyatanacsadok.hu ©2009 SZGTI Alapítvány
TANÁCSADÓK HÁLÓZATA

