A munkaviszony két szereplője a munkáltató és a munkavállaló , akik munkaszerződést kötnek a munkavégzés során követendő szabályokról. A Munka Törvénykönyve írja elő a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének, illetve megszűnésének, munkavégzés során gyakorolható jogok illetve teljesítendő kötelezettség , a munkaidő/pihenőidő, a munka díjazása és a munkáltató valamint munkavállaló kártérítési kötelezettsége , továbbá a munkaügyi vita szabályait. A Munka Törvénykönyve szabályaitól csak akkor lehet eltérni, ha a változás a munkavállalókra kedvező.
A Munka Törvénykönyvében találhatók a kollektív érdekérvényesítés főbb szervezeteire vonatkozó szabályok (Országos Érdekegyeztetési Tanács, a szakszervezet, üzemi tanács), valamint a kollektív szerződésekre vonatkozó részletes rendelkezések.
A magyar munkajogi szabályok szerint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik minden munkáltató és munkavállaló, aki nem közszolgálati jogviszonyban (közalkalmazottként, vagy köztisztviselőként) vagy szolgálati jogviszony keretében (katonai vagy rendészeti szerveknél, a büntetés–végrehajtásban, a bírságoknál, illetve az ügyészségeknél) végzi munkáját. Ezekre a munkaviszonyokra külön–külön törvények vonatkoznak, kivéve a közalkalmazotti munkaviszonyokat, ahol főszabályként a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni , a közalkalmazottak jogállásáról törvény tartalmazza a speciálisan a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat, kiegészítve azzal listával, amely azokat a Munka Törvénykönyv ebeli jogszabályhelyeket tartalmazza, amelyeket nem lehet a közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazni.
A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben szabadon megállapodhatnak egymással, a Munka Törvénykönyve csak a garanciális jellegű minimális tartalmakat határozza meg.
Rólunk
Kapcsolat
Kérdezz!